Felelősségteljes elismerés

Általános tény, hogy a sportban a díjakat, a kupákat tartjuk az elismerés szimbólumának, de ezek mellett még számos eleme van a sportnak, amivel jutalmazhatjuk a teljesítményt. A labdarúgásban a csapatkapitányi pozíció az egyik legnagyobb elismerés, amit nem egy medál, vagy egy serleg elnyerésével lehet kiérdemelni. Ondrejó Tamás már egy éve birtokolja a SZEOL SC csapatánál ezt a címét. Hogy ez mit jelent számára? Egyáltalán mit jelent csapatkapitánynak lenni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a következő beszélgetésünkben.


- Hogyan kezdtél el focizni? Volt valami előzménye esetleg? A szüleid akarták, hogy sportolj valamit és a labdarúgás mellett tetted le a voksod?

„ Már egészen pici koromban fociztam a nagyszüleimmel a kertben. Ahogy elkezdtem az iskolát bekerültem az iskolai csapatba. Hivatalosan igazolt játékosként már 11 éves korom óta űzöm ezt a sportot.”


- 10 évesen még azt lehet mondani, hogy előtted a jövő. Hogyan jutottál el Szegedig?

„ Mivel tótkomlósi vagyok, ezért sokáig játszottam a komlósi csapatban, majd Orosházán folytattam tovább. A felnőtt karrieremet is először Tótkomlóson kezdtem. Majd átigazoltam az NB II-ben szereplő Orosháza csapatába. Egy évig voltam a klubnál és utána kerültem át Szegedre.”


- Merre vitt az utad Szegeden? Egyből a SZEOL-hoz igazoltál?

„ Először az UTC-hez jöttem, de ott nem csak a nagypályás labdarúgásban volt részem. A vezetőség felajánlotta, hogy kipróbálhatom magam a futsal keretükben is. Megragadtam a lehetőséget és elkezdtem futsalozni is. Bár csak fél évet töltöttem az UTC-nél, mert utána átigazoltam a Tisza Volán Focisulihoz, ami a SZEOL elődje, de a futsalt folyattam a csapat megszűnéséig.”


- Azon nem gondolkodtál, hogy nem focizni, hanem futsalozni szeretnél? 

„ A futsalt is nagyon szerettem, amíg lehetett itt Szegeden, azonban a nagypályás foci mindig is közelebb állt hozzám. Nem akartam átmenni másik városba sem, így mindent mérlegelve a nagypálya mellett döntöttem.”


- A futsal mennyire hatott a karrieredre? Hiszen ott másképp rendeződnek az emberek. Nem akartál esetleg csatár lenni?

„ Én mindig is középpályás voltam. Itt a tengelyben érzem jól magam. Olykor előfordult, hogy a bal oldalon vagy a jobb oldalon helyezkedtem el, de inkább középen szeretek mozogni. Nagyon jó a futsal, mert rengeteg készség fejleszthető vele. Az utánpótlás nevelésben kifejezetten nagy hasznát lehetne venni. Van rá példa, hogy a futsal segítségével nagyon jó utánpótlás játékosokat lehet kinevelni. A rendes foci mellett ezzel is foglalkozhatnának a gyerekek, mert szerintem fejleszti a reakcióidőt, a labdaügyességet is. Ezeket én is éreztem magamon.  ”


- Ezek szerint egyértelműen pozitív hatása volt a futsalnak a karriered során, de térjünk át a SZEOL-nál tartó időszakra. Azon belül pedig emeljük ki a csapatkapitányi időszakot. Hogyan lettél kapitány?


„ Tavaly a felkészülési torna végén volt egy szavazás és a csapattársak engem szavaztak meg. Nagyon jól esett, mert két éve, amikor feljutottunk az NB II-be, akkor volt egy hosszú sérülésem és abban a szezonban csak augusztusban tudtam játszani. Két térdműtétem is volt. Elég nehéz egy ilyen hosszú kihagyás után újra formába lendülni, ezért nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy megszavaztak és segített a visszatérésben is. ”


- A csapatkapitányi cím hatalmas felelősséget is hordoz magában. Befolyásolta-e a játékodat a kinevezés? Főleg így, hogy egy hosszú sérülés után tértél vissza.

„ Ezen sokat gondolkodtam akkoriban, sőt még ma is. Egy középpályás eleve figyelemmel kíséri a csapatot. Figyeli, hogy mikor tudunk egy picit jobban menni, vagy fáradtabbak vagyunk és lassítani kell. Csapatkapitányként erre még határozottabban kell figyelnem. Amellett, hogy a saját játékomra koncentráltam, most már úgy kellett meghallgatnom a többieket, hogy gyakorlatilag én képviselem őket.”


- Nagy felelősséged van, mert ha határozott vagy, akkor a többiek is határozottabban játszanak, de ha bizonytalan vagy, az ugyanúgy kihat a csapatra. Erről mi a véleményed?

„ Igen, ez eleinte nagyon nehéz volt, mert a fiatalabb játékosok eleve az idősebbekre néznek fel. A csapatkapitányra meg még jobban felnéznek. Ráadásul elég fiatal kerettel rendelkezünk. ha azt nézzük, hogy a nagy csapatoknál sok a 30 év feletti játékos. Ehhez képest nálunk a 20-27 év közötti intervallum a domináns, de most már azt tudom mondani, hogy megbirkózom a feladattal.”


- Erre remek példa a Magyar Kupában nyújtott szereplésetek, hiszen 2018.09.23-án az NB II-es Balmazújvárost ejtettétek ki. Te hogyan értékelnéd a meccset? 

„ Talán most nyújtottuk az eddigi legjobb teljesítményünket a szezonban. Sokat segített, hogy jól kezdtük a szezont. Vannak új játékosaink, akiket be kell illesztenünk a keretbe. A többieknek pedig bele kellett rázódnia az új bajnokságba. A Rákosmente elleni mérkőzés óta egyre jobbak vagyunk. A játékunk is hellyel-közzel rendbe van.”


- Hogy érzed? Mint kapitány, mennyire tudtál hozzájárulni a győzelemhez?

„ Elsősorban a csapat a fontos. Az edzők nagyon színvonalas munkát végeznek nálunk, de nem csak ők. A felnőtt csapat körül tevékenykedő személyek nagyon jól végzik a dolgukat. Az idősebb játékosoknak, különösen nekem, az a feladatunk, hogy ha hullámvölgy van, akkor legyen valaki, aki ki tudja hozni a csapatot, Olyankor mikor minden jól megy, nem kell gátat szabni semminek, de ha valami elromlik, jön a tapasztalat. Ilyenkor kell az idősebb játékosoknak, adott esetben a csapatkapitánynak a segítsége, mert őrá hallgatnak és ő adja meg az irányvonalat, hogy minél hamarabb kilábaljunk belőle.”


- Ebből adódik a kérdés, hogy mennyire tartod magad vezéregyéniségnek? Gondoltál arra, hogy nem fogadod el a kinevezést, mert nem tartod magad jó vezetőnek?

„ Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy megszavaztak. Főleg, hogy a csapat szavazott meg. Nem gondoltam arra, hogy visszautasítom a felkérést. Ha sportolóhoz méltó életmódot folytatnak a játékosok, akkor a magánéletükbe nem szólunk bele. Egészen addig, amíg a teljesítmény megmarad. Ezt úgy próbáljuk segíteni, hogy példát mutatunk nekik.  Azonban a pályán más a helyzet. Ott komolyabb útmutatásra van szükség. A tapasztaltabb társaimmal azon dolgozunk, hogy ezt megadjuk nekik. Persze ahhoz az is kell, hogy a fiatalok elfogadják a javaslatainkat.”


Ezek után nem kérdés, hogy a csapatkapitányi kinevezés jóval több egy szalag viselésénél. Ez a karszalag bizalomról és tiszteletről árulkodik. Hordózója kiérdemelte magának a csapat megbecsülését.  Mindezek mellet egy fontos feladat hárul a címet birtokló játékosra.  A SZEOL SC-nél Ondrejó Tamást illeti meg ez a méltóságteljes feladat, hogy tapasztalatait átadva hozzájáruljon ahhoz, hogy győztesként vonuljanak le a pályáról. A jelek azt mutatják, hogy jó úton járnak, de a neheze még hátra van. Reméljük, hogy a jövőben is eredményes munkát végez majd a csapat szívében.



Nagy Dávid

(HappyHelp Kft.)