Minden változik
Gyakran beszélünk arról, hogy mennyi minden megváltozott az elmúlt években. Például az autóiparban, vagy esetleg a filmiparban. Korszerűbb, modernebb lett minden. Ez a változás a sport világát is elérte. Aki hosszabb ideje foglalkozik a labdarúgással, az bizonyára észrevette, hogy nem ugyanazt a focit játsszák ma, mint régen. Valamilyen szinten a szabályok is változtak, de a játékosok szerepe, felfogása is egészen más lett.
Mai beszélgetőpartnerem Péter Antal, aki a SZEOL SC csapatánál csatárként keresi a kenyerét. A szurkolók egyhangúan azt mondják, hogy a csatár dolga az, hogy gólt lőjön. A legtöbben egy-egy gólt kizárólag a csatár érdemének tartják. Hogy mit gondol erről a SZEOL SC góllövője azt az alábbiakban megtudhatják.
- Mielőtt arról beszélnénk, hogy hogyan kerültél Szegedre, pár szóban beszéljünk a foci karriered kezdetéről. Mióta foglalkozol a labdarúgással?
„ Én szekszárdi származású vagyok és ott kezdtem el focizni 7 éves koromban. Egészen 15 éves koromig ott játszottam. Majd kikerültem Hollandiába az SC Heerenveen csapatához az utánpótlásba.”
- A magyar labdarúgás helyzetét tekintve nem egyszerű kijutni külföldre. Ráadásul Hollandia a nagyobbak között van, tehát oda már nehezebb kijutni. Hogyan sikerült ezt elérned?
„ Szekszárdon az U15-ös csapat az NB I-ben játszott és ott egy félév alatt több, mint 30 gólt lőttem. Ekkor figyelt fel rám a menedzserem. Először Angliába a Nottingham Forest-hez vitt ki majd Heereveeen-be. Mindkét helyen megfeleltem. Én választhattam ki, hogy melyik csapatnál szeretnék maradni. Végül a holland klubnál tettem le a voksomat.”
- Mondtad, hogy megfeleltél az elvárásoknak, de mégis visszatértél Magyarországra. Miért?
„ Az utolsó szezonomban 3. lettem a góllövő listán az U19-es csapatnál, de a holland utánpótlási rendszernek vannak bizonyos hagyományai. Náluk sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az utánpótlás nevelésre. Nincs erre különösebb szabály, de ha van két azonos képességű játékos és az egyik holland a másik külföldi, akkor a saját nemzetük játékosát fogják választani. Ez történt az én esetemben is.”
- Hogyan alakult a pályafutásod a visszaérkezés után?
„ A Fradihoz jöttem vissza és az NB III-as csapatukban játszottam egy fél évet. Sokszor voltam eredményes és ennek hatására kerültem át a felnőtt keretbe. Már állandó helyem volt a felnőtt keretben, de elkezdődtek a komolyabb igazolások és nem éreztem azt, hogy meg tudok majd felelni az elvárásoknak. Egy év után kölcsönjátékosként az NB II-ben újonc Soroksárhoz kerültem. Ez jó lehetőség volt a több játék reményében. ”
- Az a lehetőség nem merült fel, hogy esetleg más pozícióban játszhatnál tovább az FTC-nél?
„Fiatalabb koromban kipróbáltam magam a védekező középpályás szerepében. Sőt egyszer belső védőt is játszottam, de a karrierem nagyobbik részében támadó középpályás voltam. Onnan kerültem fel középső támadónak. Volt rá példa, hogy bal szélső voltam. Ha a Zsolt azt mondja, hogy most bal szélsőként számít rám, akkor bevállalom. Viszont, ha megkérdeznek, akkor a középső támadót választom, mert én itt érzem igazán jól magam.”
- Hogyan kerültél kapcsolatba a SZEOL-al? Viszonylag hosszú utat tettél meg pályafutásod során, de mégis hogyan került képbe ez a klub?
„Soroksár után a Paksi FC-hez igazoltam. Akkor kerültünk egy csoportba a SZEOL SC csapatával az NB III-ban. Az egymás elleni meccseinken betaláltam a hálójukba, de igazából már régebb óta figyeltek engem. Úgy is mondhatnám, hogy az ellenük szerzett gól csak megerősítette azt, amit már előtte is terveztek, és amikor feljutott a SZEOL SC az NB II-be, akkor igazoltam ide.”
- Nem volt rossz szezonod a Paks FC-nél hiszen 12 gólt lőttél. Nem gondolkodtál azon, hogy mégiscsak maradnod kellene?
„ Igen elég jó szezont tudhattam magam mögött, de nem volt nehéz meghozni a döntést. Mint ahogy mondtad 12 alkalommal találtam be a hálóba, de valamiért nem láttak bennem fantáziát. Ez nagyon megkönnyítette a döntésemet.”
- Beszéljünk kicsit arról, hogy ki a jó csatár? Nyilván egy hétköznapi ember azt mondja, az, aki sok gólt lő. Te, mit gondolsz erről?
„ Igen ezt szokták mondani. Van valóság alapja, de manapság ez már nem igazán állja meg a helyét. Ma már nem csak az a feladata a csatárnak, hogy áll a pálya elején és rugdossa a gólokat. Sokkal több munkánk van ennél. Ha védekezni kell, akkor jó, ha egy csatár is ki tudja venni a részét a védelemből. Annyival is stabilabb a védelmünk. Nem hátrány, ha egy felívelésnél le tudjuk venni és megtudjuk tartani a labdát. Nagyon sokoldalú a szerepkörünk.”
- Ehhez kapcsolódóan megemlíteném a Rákosmente KSK elleni meccseteket. Ezt a mérkőzést 2018.09.09-én játszottatok. Ezen a mérkőzésen kétszer sikerült bevenned az ellenfél hálóját. Kiérdemelted vele a hét játékosa címet. Mi a véleményed erről?
„ Az ezt megelőző meccseinken nem sikerült gólt lőnöm, ahhoz képest ez mindenképpen jó eredmény, de azt gondolom, hogy ez igazából a csapat érdeme. Én csak befejeztem azt, amit együtt elkezdtünk. Remélem, hogy a jövőben is hozom majd a hasonló eredményeket.„
Mint ahogy az elején említettem a változások jelen vannak a labdarúgás világában is. Péter Antal esete ideális példa, arra, hogy ezekre figyelni kell. A SZEOL támadója Hollandiában tapasztalta meg, hogy mennyire más a futball, mint amire ő számított. Visszatérte után ráébredt, hogy ezek a változások hazánkban is elindultak, csak sokkal lassabban. Azóta nyitottabb a változásokra és elismeri azoknak fontosságát. Reménységünk, hogy Szegeden is olyan változásokat él át és tapasztal meg, ami hosszabb ideig is városunkban fogja tartani. Sok sikert kívánunk neki karrierjében!